2014. április 30., szerda

Honey okosodik

1-2 napja Honey tápot kap, kis virslivel, májassal, spenóttal. Szereti a spenótot, és imádja a májast. De persze a nyers hús a kedvenc. Ha azt eszik, alig iszik és alig van széklete. Akkor is csak fehér és száraz. A szervezete hasznosítja az egész nyers csontos húst, alig van végtermék.

Most a táp evés mellett kicsit éhesebb, nem olyan túltáplált szőrgombóc. Így a jutalomfalat is jobban érdekelte mint eddig. Ma nagyon ügyesen sétált, figyelt rám, mellettem jött. Mikor  megelőzött visszahívtam. Jött szépen. Azt hiszem a szombati kutyaovi előtti reggel nagyon keveset kap enni. Úgy legalább hallgat majd rám és figyelni fog, nem engem rángat. Elég nehezen gyógyult be az ujjam, ami rendesen megrándult Honey nagy ugrásaitól.

A szigorúbb bánásmód hasznosnak bizonyult. Honey figyel, jön ha hívom, jobban szót fogad. Úgy látszik így kell bánni vele, ha nem akarom hogy az embereket ijesztgesse mikor otthagy, meg az úttesten szaladgáljon. Szerencse hogy Honey kicsit visszavett, mert ma a postás bejött úgy, hogy Honey elől volt. Szerencse hogy nem harapta meg. Ha nem vagyok itthon, nem biztos hogy megúszta volna.

Ma megfürödtünk a kádban samponnal. Nagyon szép lett. Lánc nyakörvet tettem rá és rögzítettem egy pórázzal a kapaszkodóhoz. Engem nem próbált megharapni, mint Andrást. Igaz én gyors és gyengéd voltam. Végül is remélem nem lett kellemetlen emlék ez a fürdés Honeynak. Az udvari pancsizójában imád fürdeni.

Honeyre nagy és kellemes meglepetés vár. Jelentkeztem egy állatmenhelynél ideiglenes befogadónak. Talán pénteken kapunk két kis tacskó forma kutyust. Honey boldog lesz, imád kutyákkal játszani. 

2014. április 29., kedd

Dühös vagyok Honeyra!

Ma reggel elmentünk Herendre. Honeyt szabadon engedtem a focipályán. Először szépen játszott, majd fogta magát és elment. Nehezen sikerült elkapni.

Utána elmentünk a patakhoz, és nem tanulva az előzőekből, Honeyt újra szabadon engedtem, hogy fürödhessen. Először szépen fürdött, majd ismét lelépett. Még a 8-as főúton is futkosott. Mire végre elkaptam, már nagyon mérges voltam. Betettem a kocsiba, hazamentünk. Mielőtt becsuktam a kaput, kiengedtem a kocsiból Honeyt. Kiment az udvarból és hívásra nem jött vissza. Eddig ilyent sosem csinált velem. Nagyon összeszidtam.

Később kimentem hátra a kertbe. Ott nyüszögött a kapunál, de nem engedtem ki. Irtó pimasz. Azt gondolja hogy már azt csinálhat amit akar. Kénytelen vagyok kicsit megnyirbálni a szarvait.

Délután bejött volna, de nem engedtem. A sok kényeztetésnek, amiben része van, az az ára, hogy szót fogad. Ha nem fog, én sem kényeztetem. Remélem ebből tanulni fog.

Most megyek ki az esti játékra meg etetésre. Természetesen nincs értelme éreztetni vele hogy haragszom, mert nem értené miért. De ezen túl sokkal határozottabban kell fellépni vele. Az biztos hogy most pár hétig nem megy sehova póráz nélkül.

2014. április 28., hétfő

Városi séták

Vasárnap elmentünk Veszprémbe lakást nézni, majd Dettiékkel a Barátság parkba. Ott Honey egy másik kutyával póráz nélkül is szaladgált. Boldog volt, nagyon örült Dettinek. Szépen sétált is vele. Hívásra ügyesen visszajött.

Hétfőn délelőtt Honey a szobában aludt, majd elmentünk Veszprémbe. Kicsit kikötöttem egy bolt elé, ügyesen várt. Az új hámmal nagyon szépen megy, nem húz. Csak átvetem a vállamon, és kényelmesen sétálunk. Megnéztük a Kossuth utcán a szökőkutat, majd felmentünk az irodába. Anyunak nagyon örült Honey. Aztán szép nagy kupit csinált. De nagyon jó kutya volt, szépen sétált, barátságos volt mindenkihez. Csak a liftben egy nőt morgott meg, aki nagyon félt a kutyáktól úgy általában. Őt aztán morogta, ugatta. Még nem láttam ilyennek, csak mikor a saját házunkba jött be valaki.

Este aztán megint rosszalkodott. Megvolt a játék, ügyesen ült, feküdt, lábhoz jött, helyére ment. Labdáztunk, ahol főként fogta a labdát a szájában, és tartotta, hogy vegyem el. Én meg úgy csináltam mintha el akarnám venni, és panaszkodtam, hogy nem adja oda a kutya. Mikor elengedtem a labdát, mindig visszajött vele, hogy próbáljam újra elvenni. Nagyon élvezi ezt a játékot.

Utána enni adtam neki, és egy hatalmas kacsa farháttal lefeküdt a lábtörlőre. Mikor Laci be akart jönni morgott, ugatott. Kimentem, fogtam a partvist, és visszatartottam a kutyát, hogy Laci bejöhessen. Rám is morgott. Rászóltam hogy nem szabad!

Később kimentem, bűnbánó képpel nézett. Vittem neki egy újabb farhátat. Lefektettem a kutyát, majd a mancsai közé tettem. Mondtam neki: látod, eheted nyugodtan, nem veszem el. Fogta és elvonult vele. Azt hiszem elásta, mert már nagyon tele volt a poci.

Biztos vagyok benne, hogy sokat éhezett kicsi korában. Persze ez nem mentség a támadó viselkedésre. És ez már a második alkalom. Legközelebb sokkal apróbb darabokat kap, azokkal nem szokott gond lenni.

Bár tegnap este egy nagy csülökkel birkózott, és azt nem védte senkitől. Nem tudom mi jött rá. De Laci nem lelkesedik azért, hogy a saját kutyánktól nem tud bejönni az ajtón. Igaza van. Nem tudom mit tehetnénk? 

2014. április 26., szombat

Oviban voltunk ma is

Jó kis nap volt, leszámítva hagy ma igencsak kíméltem a bal kezem. Erre ma a jobb fáj, de nagyon. Még a hüvelykujjam is. Ovi előtt Honelyre az új hámot adtam, és csodák csodájára nem húzott. Meglepte hogy nincs semmi a nyakán, így nem lépett fel az automatikus húzó reflex. Persze a suliban a hagyományos pórázt vettük elő. Nagyon jó kis gyakorlatok voltak. Honey 3 hónaposan nagyon élvezte volna. Most is élvezte, csak most már kicsit önállóbb, és néha nem fogad szót. Komoly küzdelem volt magam mellett tartani, mikor az volt a feladat. A hozzám jövés sem volt zökkenőmentes. De a többi kutyával játszást nagyon élvezte.

Mondtam az oktatónak hogy séta közben nagyon húz. Ripsz-ropsz leszoktatta róla. Remélem sikerül megőriznem ezt a tudást. Mentem, mellettem a kutya, póráz mögöttem a oktatónál. Ahogy Honey meg akart előzni, én mondtam hogy "nem", oktató kicsit rántott a pórázon. Nagyon jó volt. Fordulásnál nem volt kedve követni, de a végén hívásra csak jött.

Feladatnak kaptuk hogy sokat menjünk emberek közé. Így elmentünk ovi után Veszprémbe a Kossuth utcára fagyizni. Tele volt emberekkel, gyerekekkel. Honey boldogan nézelődött és fagyizott.

Holnap megint megyünk. 

2014. április 25., péntek

Többet játszunk

Régebben a kutyasuliban letiltották a húzós játékokat. Egy kutyás könyvben utánaolvastam és leírták hogyan szabad. Kutya is én is húzom, nem nagyon hogy a foga ne sérüljön, és mindig a "kiskutya győzelmével érjen véget a játék"! Így igazán jó játszani. Néha elengedem a játékot, és panaszkodom hogy Honey elvette! Visszajön, és a kezembe adja a játék végét, hogy folytassuk. Nagyon aranyos.

Pedig kamaszodik, és önállósítja magát. Már folyamatosan fáj a vállam a húzástól, így ma eldobtam a pórázt. Szépen otthagyott az utcán. Elindultam ellenkező irányban. Pár perc múlva utánam jött. Megfogtam a pórázt, majd mikor húzott, megint eldobtam. Értelmetlen dolog, de nagyon untam a folyamatos húzást. Ekkor át ment a másik oldalon lévő nyitott telekre. Közben jött egy autó. Utána kellett mennem megfogni, nehogy a kocsi elé ugorjon. Eddig ilyen eszébe sem jutott volna, de ma már követte a tekintetével a kocsikat, és próbálta kergetni őket. Ezt gyorsan le kell állítani.

Nem vagyok szigorú típus, jó lenne tudni hogy kell "megnevelni" egy önállósodó kutyust. A hét végén a szomszédból is alig tudtam visszahozni, így most kicsit félek elengedni. Behívást gyakorolni nagyon könnyű a kertben, de elég kockázatos a szabadban. Csak attól függ hogy visszajön-e, hogy mennyire érdekes dolgot látott.  

2014. április 23., szerda

Nehéz a séta

Sajnos nem javul, inkább romlik a sétáink minősége. Honey húz. Megállok, szólok hogy vissza. Megáll, visszajön, aztán ahogy elindulunk, rögtön újra húzni kezd.

Ma ismét átment a szomszédba, és nem volt könnyű visszacsalogatni. A kirakott szarvasmarha trágya vonzza a szomszéd telekre. Már tudja hogy nem szabad, nézeget is vissza hogy most mit teszek, de hiába futottam ellenkező irányba, hiába bújtam el, csak átment. Igaz csak rövid időre, aztán visszaszaladt a saját telkünkre, megnézte a kutyát a másik oldalon, majd sikerült becsalogatnom. Nem lesz így jó. Nagyobb fegyelemre van szükség.

Ma délelőtt sétáltunk, játszottunk labdával. A lapos labdát a kezembe adja, majd szorítja és tartja. Élvezi hogy húzom. Ezt este is játszotta a plüssmedvével. Nagyon szereti. Reggel hamar elfáradt. A rövid séta után már az udvarban nem volt kedve a labdázás után szaladgálni velem láb mellett. A behívást is gyakoroltuk kicsit, abban ügyes volt. Ma pont a működő fűnyíró mellett húzkodtuk a labdát. Jó zajhoz szoktatás volt neki.

Ma későig dolgoztam. Nagy örömmel üdvözölt, mikor hazaértem. Evett, sétáltunk, majd bejött velem a lakásba, hogy kicsit együtt legyünk. Azért éjjelre kiteszem a szűrét.

2014. április 20., vasárnap

Még egy ovi

Tegnap újra voltunk oviban. Esett, így alig voltunk páran. Volt idő ránk bőven, jó volt.

Honey póráz nélkül játszott a kutyákkal, én meg beszélgettem az oktatóval.

Honey rettentően élvezte a játszást a többi kutyával. Odament egy kiskutyához, pofozgatta a mancsával finoman, aztán iszkolt el előle, a kicsi meg bőszen kergette. Jó nagy sár volt, és persze Honey csupa víz és sár lett a végére. Néhányszor hozzám szaladt védelemért, mert a kiskutyák ráijesztettek. :D Ilyenkor jól összevizezett a lucskos bundájával.

Jó fáradtan, vizesen, sárosan mentünk haza. Megvettem a bérletet az ovihoz. 7 hónapos koráig használhatjuk.

Ma kimentünk a hátsó kertbe, és Honey lejött velem az erdőig. Aztán átment a szomszédba, és nem akart hazajönni. Hiába kiabáltam, hívtam. Végül kénytelen voltam utána menni és a nyakörvénél fogva hazahozni. Mérges voltam. Ezért este a behívást gyakoroltuk. Új sípunk van. Először csak a gyere+síp, majd már csak a síp hangjára szaladt hozzám. Nagyon ügyes volt, de ez ugye csak a saját kertünkben volt és jutalomfalatos játék, ami mindig szuper. Szépen jött mellettem a bal oldalon póráz nélkül is.

2 új pórázt is vettem de lehet hogy egyik sem az igazi. Meglátjuk. A kocsi biztonsági övébe nyomható kutyarögzítő viszont szuper. Kaptunk ajándékot is, egy plüss jegesmedvét. Honey örült neki.

Vettem egy labdát, amibe jutalomfalat tölthető. De sajnos Honey nem tudja kiszedni belőle a falatokat. Lehet hogy kisebb darabkákat kellene beletenni. Ráléptem néhányszor, hogy apróbbak legyenek a falatok, de így is rosszabb, mint a sima fél literes műanyag flakon. Már többször is megállapítottam, hogy a méregdrága kutyajátékok semmivel sem jobbak, mint bármilyen kacat.

A labdadobálás helyett a botdobálást jobban szereti, mert jól meg tudja fogni a szájával. Jelenleg a kedvenc játéka a lukas lapos gumilabda, amit könnyen megfog és hoz-visz. Szobában meg még mindig ugyanaz, a koalamackó.

Amiket tudunk:
helyedre: kutyaházba megy jutalomfalatért, szobában kimaradt a gyakorlása
ül-tökéletesen megy
fekszik- már mutogatás nélkül is megy, álló helyzetből is
lábhoz-mutatni kell a bal kezem ökölbe szorítva. Viszont ha mind a 2 kezemben van jutalomfalat, akkor is balra áll be.
láb mellett séta és futás póráz nélkül, udvarban- tökéletesen csinálja, rövid ideig. Közben fordulok, akkor nem mindig találja meg rögtön a bal oldalt, ha megelőz bal kéz felmutatására visszaáll mellém.
fekszik, majd marad- ha nem megyek túl messzire, akkor 5-10 másodpercig elmarad.
marad, majd keres-megvárja míg szétszórok néhány falatot, és keresd szóra megkeresi. Nagyon ügyes, szépen vár az engedélyre.
gyere-már síppal és síp nélkül is tökéletes az udvaron belül.
labdázás- jutalomfalatért "kérem" parancsra a kezembe adja, falat nélkül megtartja magának a labdát. :D Ilyenkor több labdát használok.
szabadban visszahívás-ma annyira vonzotta a szomszéd tilos terület, hogy át kellett menni érte. Most fordult elő először, hogy nem jött vissza magától. Bátorodik a kis csirkefogó. Ha nem lenne óriás, nem is erőltetném hogy nélkülem nem mehet át, de így félek hogy megijednek tőle.
pórázon séta- kutyák nélkül semmi gond, de ha kutyát lát húzni kezd.
ajtón ki-be járás- már előreenged, hívásra jön be vagy megy ki.

Nagyon elégedett vagyok vele, ügyes kis jószág. Azért még nagyon komoly feladat a biztonságos visszahívhatóság és a pórázon sétálás húzás nélkül. Bár ahogy elnézem ez a komoly, jól nevelt felnőtt kutyáknál is okoz némi gondot. 

2014. április 14., hétfő

Kihevertük az ovit

Mára sikerült az ovilátogatást kihevernünk. Honey elkapott valami gyors lefolyású gyomorrontást. A kutyaoviban annyi jutalomfalatot kapott, hogy rendesen belakott. Így este csak egy kevés tápot adtam neki. Reggel kihányta ami még a gyomrában volt, és egész nap nem evett. Este már evett egy kis húslevest főtt hússal, ma meg bepótolta amit tegnap nem evett meg.
Nekem meg a kezem gyógyult be, amin jócskán nyomot hagyott Honey folyamatos húzása. Szombaton elmegyünk korán, hogy megelőzzük a többi kutyát, így talán nem lesz olyan izgatott Honey. De ha megint akkora jelenetet rendez, nem megyünk többet.

Gyakoroljuk a behívást és a póráz felvételt. Egész szépen megy. Még néha kapkod a kezem felé. Tegnap Andrásra is rámorgott, mikor elment mellette evés közben. András csütörtökön elmegy Angliába. Azt mondta félt miket Honey-tól, mert vad. Szerintem csak játszik. Ha ezt egy kicsi kutya csinálná, senki nem rosszallná. 

2014. április 12., szombat

Megnéztük a gyönyörű nyárádi kuvaszokat, és oviban voltunk.

Szombaton elmentünk Szalókra a rokonokhoz. Az ott lévő 2 apró kutyus nagy vehemenciával védte a területét. Honey okosan tűrte, de mikor az egyik megkapta, Honey viszonozta. De csak finoman, annyira hogy a kiskutya tudja hogy mit szabad, mit nem. Ezután már nyugodtan lehetett volna hagyni őket játszani, több konfliktus nem lett volna. De a kiskutyák gazdija elvitte őket, nehogy Honey megegye valamelyiket. Honeyt kikötöttem a kerítéshez a pórázzal, adtam neki enni-inni, és szépen elvolt, míg én bent beszélgettem. Okos volt.

Utána Nyárádra mentünk, a híres Dunamenti Jeles Kuvasz Kennelbe. Azt hiszem most láttam először igazi felnőtt kuvaszokat. Honey szülei sokkal kisebbek. Honey azért a mai méretei alapján meg fogja közelíteni ezeknek a hatalmas kutyáknak a méretét.
Ezek a képek Nyárádon készültek. Itt látszik a méretkülönbség az 5 hónapos és az 5 éves kutyák között.  


A nagy kutya Jeles. Okos, nyugodt, jóindulatú óriás. Imádja ha simogatják, vakargatják.



Lehet hogy kicsit sokat beszéltem? :D


 
Szép kis plüssmacim nagyon jól érezte magát, és nagyon jól viselkedett.

Vasárnap elmentünk egy új kutyasuli ovijába. Honey borzalmas volt. Úgy húzott hogy alig bírtam tartani. Új hely, új szabályok, sokkal több állat és ember. Honey azonnal játszani akart a kutyákkal, és simit kunyerálni az emberektől, de ez ebben a suliban tilos. Honey nehezményezte, és követelte a játékot és simogatást. Az oktatás viszont jó és hasznos volt. Ide kellett volna járnunk 2 hónapos kortól, akkor most könnyebb lenne a dolgom. Új pórázt, új nyakörvet kértek. Beszereztem. Pont akció volt a Fressnapsban. Bár olyan póráz nem volt, még hasonló sem, mint amit kértek. Remélem az is meg fog felelni, amit vettem.


2014. április 3., csütörtök

Itt a tavasz

Sokat sétálunk a jó időben. Mikor elindulunk, nehéz Honeyt rávenni hogy leüljön míg ráadom a pórázt. Olyan boldog hogy ugrabugrál és úgy elég nehéz ráadni. Szépen türelmesen megvárom, míg hajlandó leülni.

Legjobban a szomszéd kutyák érdeklik. Jó lenne neki egy kutyabarát. Többnyire szépen jön velem, de ha kutyát lát, húzni kezd. Erről le kell szoktatni, mert már alig bírom tartani. Kelleni fog egy szöges nyakörv, bár attól tartok barbárság ráadni egy ilyen fiatal kutyára. Éjjel rajta maradt a lánc a nyakán, reggelre nem volt meg. Szerencsére a pórázon van akkora csat, hogy azt rá tudtam tenni a nyakára, különben nem tudtunk volna sétálni.

Tegnap este András odaült Honey mellé a kanapéra. Puszit kért, és hatalmas nyalásokat kapott. Viszonozta egy puszival, mire Honey rátette a mancsát a hátára, mintha átölelné, és tovább nyalogatta András arcát. Nagyon édes és gusztustalan volt. Le kellett volna fényképezni őket.