Virág ma kivégezte az utolsó itthoni papucsomat is. Jó sok papucs szárad a lelkén. Plusz egy méregdrága 50 kilós kutyának való flexi póráz. Bár azt inkább András rovására írom, mert rajta hagyta Virágon, ő meg szétkapta. De olyan cuki hogy nem lehet rá haragudni.
Annó Honey gyorsan megtanulta hogy van rágható cipő és nem rágható. Amit szabad, azt a játékos kosarába teszem. Virágnál ezt azért nem sikerült megtanulni, mert akkor rág ha nincs szem előtt. Ő is tudja hogy nem szabad.
Este Lord ha azt gondolja hogy ráérek, mert épp angolt tanulok vagy számítógépezek, akkor idejön hogy simogassam. Érdekes hogy ha eszem, békén hagy. Tudja hogy akkor nem illik senkit zavarni. Amikor Lordot simogatom, azonnal rohan Virág is. Mellém ül a fotelba. A szabad kezemmel próbálom simogatni és egyúttal meggátolni hogy képen nyaljon. Virág nagy híve a gazdi puszilgatásának.
Báró jelölget. Ma épp az ágyam jelölte meg. Moshattam mindent. Megbeszéltük hogy nem szabad. Megértette, okos kutya.
Honey pont olyan mint a gyerekeim. /Bocs srácok/ Nem fogad szót, aztán ha bajba kerül, természetesnek veszi hogy én húzom ki a bajból. Pár napja mikor Honey beleugrott egy sáros gödörbe, nem tudott kijönni. Nem ijedt meg és nem is erőlködött. Tudta hogy ott vagyok, szépen megvárta míg kihúzom. Szerencse hogy van egy fogantyú a hámján, különben esélyem sem lett volna, hogy elbírom.
Tegnap Honey jött Andrást bepanaszolni. Izgatottan zörgette az ajtót. Beengedtem. Tudtam hogy András elment a barátjával és meglepődtem hogy Honeyt nem vitte. Honey is meglepődött és erősen sérelmezte is a dolgot. Rohangált körbe a lakába és szemrehányóan nézett rám, hogy csináljak rendet. Ne engedjem meg hogy András nélküle menjen sétálni. Érdekes volt hogy milyen világosan az értésemre adja a gondolatait. És örülök hogy bár Andrást sokkal jobban szereti, engem tekint a gazdinak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése