2014. május 31., szombat

Kutyaovi

Ma kutyaoviban voltunk. Később érkeztünk, meg volt kötve minden kutya. Nem lehetett szaladgálni. Honeyt ez nagyon érzékenyen érintette. Neki a hét fénypontja a szaladgálás a kutyakölykökkel.
A tanulás annyi volt ma, hogy pórázon sétáltattuk a kutyákat egyenként. Honey szörnyű volt. Nagyon szeretett volna elmenni játszani. Az oktatóval viszont szépen csinálta. Tudta ő hogy mit kell csinálni, de nincs tekintélyem előtte.

Túl sok a zsíros kaja a kutyáknak azt hiszem, mert mindegyiknek hasmenése és rossz étvágya van.  Nem ettek semmi romlott vagy nem friss ételt. Remélem hamar rendbe jönnek. Pár napig most light kutyatápon élnek. 

2014. május 30., péntek

Lord tanul

Aladár új gazdihoz került, panelban lakó kutya lett. Ez való neki, nem kinti kutya. Nagyon jól érzi magát az új gazdinál.

Lord nagyon szófogadó szép kutya. Semmi erőszakosság nincs benne felénk, csak a simogatást követeli nagyon édesen. Ha meglát valakit azonnal fut, és tartja a nagy buksiját. Honeyt nem kedveli, ha haragszik rá kicsit fegyelmezgeti. Honeyre rá is fér néha, de ez már kicsit sok lesz. Ha rászólok Lordra hogy ne bántsa, szót fogad.

Lord tanulja az utazáshoz szükséges dolgokat. Pórázon menni, és beugrani a kocsiba. Már hord nyakörvet is. Tegnap és ma is futottunk egy kört pórázzal. Mai nap már felugrott a fotelba is. Ezt fogjuk gyakorolni, majd a kocsi csomagtartójánál folytatjuk. Nagyon szépen alakul.


Honey macikámat ma elvittem a herendi kutyasuliba, mert ma péntek délután tartották. Nagy örömmel üdvözölte az ismerősöket. Mentünk egy kört egy fiatal lány oktatóval, és ennyi volt a tanulás. Kicsit játszhatott is pórázon más kutyákkal. A kutyaoviban azért lehet póráz nélkül is szaladgálni. Holnap oda is megyünk.

Azt hiszem Herendre akkor lesz érdemes járnunk majd, mikor Honey elég nagy lesz a komolyabb munkára. Amit itt tanulunk, azt otthon is tudjuk gyakorolni. Az oviban jelenleg többet tanulunk mint itt.

Csináltam képeket Lordról is:



Imádja ha simogatom! Iszonyúan vedlik, így rengeteget kell fésülni naponta. Szépen hagyja, talán még szereti is.





Honeyről is van új képem:



Hát őt mostanában nem tudtam fésülgetni. 

2014. május 25., vasárnap

Megérkezett Lord

Lord egy gyönyörű hatalmas 10 éves kuvasz fiú. Gazdái meghatlak, így most ideiglenesen nálunk lakik, míg nem lesz gazdija. Nagyon rossz állapotban érkezett, a szájkosár összevágta a száját, plusz túl is melegedett, mert nem tudott lihegni a szájkosár miatt. Altatásban utazott, még nagyon álmos volt, így lefektettük a diófa alatt. Este kicsit evett, ivott félálomban. A vize véres volt. Az éjszakát végigaludta, majd hajnalban felkelt és már felderítette a terepet. Mikor kimentem boldogan jött elém. Hátraengedtem, hogy Honey-val is megismerkedjen. Evett is rendesen. Honey egyáltalán nem örült neki, valószínű fél tőle. Majd összeszoknak, ahogy Aladárral is.

Lord napközben ha meglát, azonnal jön és szinte követeli a simit. Odadugja a nagy buksi fejét az ölembe, és nem akar elengedni. :D A konyhában is szépen elfekszik míg főzök, meg eszünk. 2x is végigkeféltem a szőrét nagyon alaposan, egy másik kutyára elég szőr kijött előle. Bolha nincs de egy kullancsot találtam. Nagyon szépen hagyja gondozni magát.

Aladár néha viselkedik, de ha Honey is ott van támadja Lordot. Ez nem igazán tesz jót a testi épségének, bár Lord nagyon szelíd. De nem hagyhatom őket felügyelet nélkül kettesben. Sajnos Aladár holnap új gazdihoz kerül. Nagyon fog hiányozni. Aranyos kis barátom lakásban fog élni az új gazdáival.




Szépséges kis Aladárom


Szegény Lordot Honey piszkálja! Lord csúnyán néz rá. 

2014. május 23., péntek

Honey gyönyörű karcsú kislány

Vagy inkább ifjú hölgy. 6 hónapos. Annyit ehet amennyit akar. Nem eszik sokat. Sokszor hagyja meg az ételét. Ali megeszi helyette.

Ma fagyizni voltunk. Honey köszönte nem kérte. Pedig most vaníliát kapott. Mióta "talált" egy 30 dkg-os bontott Milkát az asztalomon, azóta nem kívánja az édességet. Ali boldogan megette Honey fagyiját is.

Aladár gyarapodik. Több mint fele annyit kap enni mint Honey, pedig a súlya harmada sincs. Ráadásul még Honey maradékát is bevágja. Hatalmas csontokat elropogtat gond nélkül. Legalább tisztulnak a fogai. De nem akarom hogy elhízzon, mert ártana neki. Így most kicsit visszafogom nála a szénhidrátot, helyette több húst kap. Napokban olvastam hogy a főtt krumpli is nagyon jó fogyasztószer kutyáknak.

Honey ma az úttesten futkosott mikor jött az újságos és a falu összes kutyája ugatta. Nem akart visszajönni. Nagyon mérges voltam rá. Ilyenkor a szemébe nézek közelről, és jól összeszidom. Ráadásul még a kezem felé is kapkodott mikor fésültem. De a napi feladatokat nagyon szépen csinálta. Aladár is sokat tud, és azokat mindig teljesíti, nem úgy mint Honey, akinek azért a kedvétől is függ a dolog. De az "ül" parancs még okoz gondot neki. Viszont az apportírozást sokkal szívesebben csinálja mint Honey. Honey még jutalomfalatért sem adja oda a játékát. Csak odanyújtja, hogy húzzam. :D Édes kis csibész.

2014. május 22., csütörtök

Aladár boldog

Ali egyre felszabadultabb és boldogabb. Mikor készítem az ételét körbeszaladgál. Nagyon aranyos. Mikor hazajövök örömében akkorákat ugrik mint egy akrobata.

Honey megszokta és természetes neki hogy szeretik, de mikor látja Aladárt, ő is odatolakszik egy kis simogatásért. Most megint Honey ügyesebb, szépen sétál, míg Aladár komoly ugatásba kezd mikor a szomszéd kutyák mellett elmegyünk.

Esténként gyakoroljuk az ül fekszik, helyedre, fel, hopp parancsokat. Honey szuper, Alinak az ül és fekszik most kezd tudatosulni, a többit nagyon tudja. Alinak a marad parancsot is kell még gyakorolni.

Ali a kanapén alszik a közelemben. Ha megsimogatom átül a fotelba. Pedig imádja ha simogatom, mikor nem alszik. 

2014. május 20., kedd

Alival fagyiztunk

Ali hétfőn egész nap az irodában volt velem, és nagyon jól viselkedett. Hazafelé fagyiztunk. Hamarabb megette, mint Honey szokta.

Aladár egyre kedvesebb, boldogan köszönt, mikor hazajövök. Ma hoztam nekik 1-1 rágcsálni való játékot, de Ali el sem fogadta, csak simogatást és szeretgetést akart.

Délután kimentünk hátra a kutyákkal. Honey megint a szomszédba szemtelenkedett, és mikor kijöttek egy bottal, még meg is ugatta őket. Hiába hívtam, nem jött. Odamentem érte, hazahoztam, és most megint nem fogom kiengedni egy ideig.

Este Honey-val ketten sétáltunk. A láb mellett menést gyakoroltuk. Nagyon ügyes volt. Látszott hogy tudja hogy rossz volt. Utána a teraszon Alival együtt a fel, hopp, helyedre, lábhoz gyakorlása következett. Aladár az ül és feksziken kívül mindent tud. Nagyon fog hiányozni ha elmegy. Minden nap velem alszik.

2014. május 18., vasárnap

Honey meg Ali lassan összeszoknak

Ma reggel Honey nem ette meg a reggelijét mert tegnap este nagyon sok finomságot kaptak. Ali azért megette. Este már Ali is hagyott az ételéből. Honey viszont csak a csontot hagyta meg. Ali odament a csonthoz. Rászóltam hogy ne nyúljon hozzá, nehogy Honey balhézzon. Erre Honey fogta a csontot, és odaadta Alinak. Nagyon édes volt.  

Aladár ma egyedül lejött a lépcsőn. Evés után felment, én meg még kimentem. Hívtam hogy jöjjön, de nem volt kedvem felmenni és lecipelni. Így hagytam hogy maradjon. Erre lejött magától. Ügyes kutya, nagyon büszke vagyok rá.

Sétáltunk, de Honey nagyon kelekótya volt. Alit piszkálta, hogy fusson és játsszon vele. Rám alig figyelt. Megint túl van etetve, nem figyel oda a jutalomfalatért sem. A teraszon már ügyesek voltak, Ali is egyre jobban tudja amit Honey is. Az udvaron a játék visszahozását gyakoroltuk. Honey nem csinálja, ő csak odatartja, és húzzam. Alinak viszont 5x is sikerült visszahozni. 

Andrással skypon beszéltünk, és mikor meglátta Honeyt, füttyentett egyet. Erre Honey elkezdte keresni Andrást. Nagyon izgatott volt, hogy hol lehet? 

2014. május 17., szombat

Ali elmegy?

Ma nem voltunk itthon, csak este. A kutyák egész nap a kertben voltak. Alinak kitettem a nagy párnáját.

Este rengeteg meglepetést hoztunk a kutyusoknak. Szárított csirkelábat, labdát kötéllel, stb. Mindenből ettek jó étvággyal.

Megnézte Alit egy fiatal hölgy. Lehet hogy ő lesz majd az új gazdi. Alinak nagyon szimpatikus volt, azonnal elment volna vele. A kezéből evett, és nyalogatta az arcát.

Este játék közben Honey folyton piszkálta Aladárt. Játszani hívta, rátette a pracliját a fejére. Alit zavarta ez.

Aladár lassan megtanul mindent, amit Honey tud. Mikor hívom Honeyt, Ali fut először. Ma mondtam Honeynek, hogy ugorjon be a kocsi hátuljába. Honeynek nem volt kedve. Egyszer csak látom hogy Aladár nekifut, felugrik az apró lábain, és visszahuppan a földre. Meg akarta csinálni Honey helyett, de nagy volt neki a magasság. Nagyon aranyos kutyus.

2014. május 16., péntek

Ali baba ma az irodában volt.

Ali az irodában sem unatkozott.


Elkérte Honey játékát


Szépségem




Tükörből látszik Honey méretes hátsója. 6 hónapos.


Ali minden játékot begyűjtött, és tönkre is tette amit tudott.



Mivel Ali tegnap 2x is bepisilt, reggeli után kicsit kitettem az udvarra. A fürdőből hallgattam hogy ugat. Gondoltam milyen aranyos, védi a házat. Mikor kimentem kiderült, hogy Honeyt ugatta a kerítésen keresztül, halált megvető bátorsággal, a szünetekben meg lebontotta a díszlécet a bejárati ajtónkról.

Elvittem az irodába, egész nap velem volt. Semmi gond nem volt vele. 

Este Honey-val sétáltunk, majd már hárman gyakoroltunk a teraszon. Alinak is sikerült megtanulni a "föl" /fotelba felugrani/ a "hopp" /leugrani/ "ül" és "helyedre" parancsot. Így már a két kutya egyszerre csinálta amit mondtam. Nagyon büszke voltam rájuk.

Honey tegnap is meg ma is benyomta az erkélyajtót, és bejött. Rossz volt az idő, beengedte magát. Okos kutyus.

Ali ma megharapta a férjem. Kedvesen közeledett hozzá, Ali meg odakapott. Honey-val is ezt csinálja. Neveletlen kis csirkefogó. Ezen még dolgozni kell. 

2014. május 15., csütörtök

Ali bepisil

Ali kezd megszokni. Elkezdett játszani. És bepisilni. Délelőtt és délután is bepisilt. Szerencsére nem szőnyegre. Mégsem alkalmas szobakutyának, mert rendetlen. Honey plüss jegesmaciját kezdte el módszeresen szétcincálni. És birkózik is vele. Nagyon aranyos. Már talán nem fél Honeytől, de azért folyton morog rá. Nem tudom hogy sétálunk ebben a ronda időben.









2014. május 14., szerda

Gyakorolgatunk

Ali bent aludt, reggeli simán lezajlott.
Délután megint hárman sétáltunk, nagyon ügyesen. Ma már Ali is odafigyelget a hívásra, és a lábhoz parancsra odajön a jutalomfalatért. Honey nem tiltakozott, de ha Ali nem jött, ő megcsinálta helyette a feladatot.
A kocsiba ugrás megint nagyon szépen ment Honeynak, a hámot már a kocsiban szedtem le róla. Úgy élvezte, hogy már kérés nélkül is beugrott.
Utána a labda odahozását gyakoroltuk. Honey úgy-ahogy megértette, 3x oda is hozta jutalomfalatért. Ali nem értette a lényeget, de már ő is szaladt a labda után.
Ali egyre kedvesebb. Hozzám jön simogatásért. Evés közben kéreget, de persze nem kap. Rossz szokás. Már alvás közben is tűri hogy hozzáérjek. Ma az ágyamra is felugrott, de csak a saját foteljába mehet fel. Ezt ma szépen meg is tanulta. Ali imádja a főztöm. Nagyon jó étvágyú. Remélem nem egy kövér kismalacot adok majd vissza az állatvédőknek a szép formás tacskó helyett. :D

2014. május 13., kedd

Honey végre beugrott a kocsiba

Ma reggel megint nagy visítással ugatással egybekötött bunyó volt. Két kutya ölte egymást. Ali morog, vicsorog, Honey meg a földre nyomja és ráül a hatalmas hátsójával. Közben mindegyik visítva ugat. Jól összeszidtam őket, majd megreggeliztek. Ha Honey idősebb és okosabb lenne, talán nem ugrana Ali minden provokációjára ilyen hevesen.

Délelőtt Alival mentem Veszprémbe, de sajnos olyan rossz idő volt, hogy nem tudtunk sétálni. Így Ali csak autózott egyet. Örült hogy jöhet.

Aladárt tanítom lejönni a lépcsőn, de lassan tanul. Ma annyit elértünk hogy egy lépcsőfokot lejött, aztán visszaszaladt.

Délután megint hárman sétáltunk, már sokkal hosszabban mint tegnap. Nagyon ügyesek voltak. Honey figyelt. Minden lábhoz, ül, fekszik parancsot megcsinált. Ma már Ali is reagált a lábhoz parancsra, és mikor odajött, megkapta a jutalomfalatját. Ha nem csinálta meg, Honey végrehajtotta helyette is, és átvette a jutalmat. :D Mikor hazaértünk Honey-val a fel és hopp parancsot gyakoroltuk a kocsiban. Honey végre először egyedül beugrott a kocsiba. Nagyon boldog voltam, már attól féltem targoncát kell szereznem hogy Honeyt betegyem a kocsiba, olyan nehéz. De ez a gond megoldódott. Honey-val kötélhúzást játszottunk, Ali nem akart bekapcsolódni. Neki eldobtam a labdát, de fütyült rá. Alit egyedül az utánam futós játék érdekli. Mikor utolérnek, leguggolok, és a két kutyát egyszerre simizem.

Este kifésültem a bundájukat. Ali nagyon szépen hagyta. Egy másik kutyára elég szőr kijött belőle. Honey erősen ellenzi a fésülést, de lefogom. Közben kapkod a kefe után, és ha azt nem éri el, beéri a kezemmel is. Mikor Alit fésültem, akkor is vadászott a kefére. 

2014. május 12., hétfő

Közös séta

Bunyó nélkül sétáltunk este










Reggel szépen ettek a kutyák, semmi gond nem volt. Utána mindegyik leellenőrizte a másik tányérját, hogy rendesen megette-e a reggelit. Az eseményt nem kísérte felháborodás. Ali szépen mutatja ha éhes: rám néz, és nyalja a száját. Nagyon édes.

A tegnap esti okítás használt egy kicsit. Rájöttek a kis manók hogy nem örülök ha veszekednek.

Este későn jöttem meg, rögtön mentünk is sétálni együtt hárman. Honeyra hámot adtam, mert azzal sokkal szebben sétál. Alival meg könnyű a séta. Nagyon ügyesek voltak. Semmi vita, veszekedés. Közben Honey-val a lábhoz, ül, fekszik parancsokat gyakoroltuk. Alival is próbáltam, de rám se bagózott. Viszont Honey helyette is szépen elvégzett minden feladatot, bár tudta hogy nem neki szóltam és figyelte is Alit, hogy csinálja-e. :D
Mikor hazaértünk, le akartam venni a pórázt, de Ali lelépett, Honey meg kergette. Azért Honeyról sikerült lehámozni, Alit meg gödörásás közben kaptam el. Utána elfutottam, és hívtam őket. Ügyesen futottak utánam, közben jól összevesztek.  A teraszon folytattuk csak Honey-val. A fel, hopp, helyedre parancsokat remekül csinálta. Ali is tanulgatja az ül, fel, és helyedre parancsokat.

Vacsi előtt nagy veszekedés volt a konyhában. Visítás, ugatás, birkózás. Azt se láttam melyik kezdte, mert pont az ételt melegítettem. Rendesen ettek, majd Ali feljött velem a szobába, Honey pedig kint akart maradni. Aladár most itt alszik mellettem. :D


2014. május 11., vasárnap

Ali meg Honey bunyóznak


                                                        Ali megfürdött és most alszik. 

Reggel ettek, sétáltak a kutyák, majd elmentünk Veszprémbe. Kutyák kórusba nyüszítettek a kerítésnél, hogy nélkülük távozunk. Sétálásnál is, mivel a két kutya külön sétál, a másik amelyik itthon marad, nyüszít mikor elmegyünk. Ali meg kis szabadulóművész, ma utánunk is jött, mert nyitva maradt a kapu. A belső kapun meg csinált magának egy átjárót. Visszazavartam. :D

Délelőtt Alit megfürdettem. Nagyon szépen tűrte. Látszik hogy régen is szokták fürdetni. Utána kicsit megugatott, hogy kifejezze a fürdetés iránti rosszallását. Nagyon édes. Jól kifáradt, és elaludt mellettem a kanapén. Mikor megsimogattam, megharapott, mert megijedt. Semmi komoly, csak egy karcolás. Ijedős nyuszi, vigyázva kell hozzányúlni.

Délutáni játéknál Ali az erkélyajtón át morogta, ugatta Honeyt. Honey persze ahogy hozzáfér Alihoz, azonnal hanyatt fordítja és a földre nyomja. Közben Ali harapni próbál. Ezt néhányszor a jelenlétünkben is megcsinálták. Alig lehet Honeyt lerángatni Aliról.

Honey magas vékony kölyökkutya hangon próbálja Alit játszani hívni. Eddig nem jött be neki.

Este míg főztem, a két kutyát behívtam a konyhába. Honey eddig is ott volt mindig velem, és persze Ali is ott akart lenni. A folytonos konfliktus miatt nem zárhatom ki Honeyt. Leültettem Honeyt az egyik oldalra, Alit meg a másikra, a párnájára. Ahogy valamelyik morogni kezdett, rászóltam. Ali a kis kötözködő, de Honey sem hagyja magát. De a lényeg hogy 1-2 órát szépen elvoltak egymás társaságába.

Ma Honey-val a felugrást gyakoroltuk, amit tegnap a suliban mutattak. Fotelra fel a "fel" paranccsal, le pedig a "hopp" paranccsal. Nagyon szépen megtanulta. Bárcsak minden ilyen könnyen menne. Esti sétánk gyors volt, mert esett és hideg volt. Változatlanul húz Honey, ha valami érdekeset lát. Az elfordulás más irányba eléggé bejön. A lábhoz parancsot is mindig teljesíti, ha hívom menet közben. De ahogy lábhoz áll, már megy is előre.

2014. május 10., szombat

Megérkezett Aladár

Vendég érkezett hozzánk tegnap reggel, egy 5 éves tacskó fiúcska, Aladár. Kedves, barátságos, gyönyörű kutyus. Addig marad, míg gazdát nem találnak neki. Jól jár vele az, aki örökbe fogadja. 

Honey-val nem találtak egymásra. Honey hívogatta játszani, de Ali csak morgott, vicsorgott rá. Ő egy nyugodt komoly lustácska kutyus, semmi kedve egy óriási kölyökkel futkározni. Honey csalódott, és egy idő után viszonozta Ali odakapásait. Semmi kárt nem tett benne szerencsére, de Honeynek van néhány apró fognyom az orrán. Semmi komoly.

Ali már első nap este örült nekem mikor hazajöttem. Sétáltunk is, a dolgát útközben végezte, nem az udvaron. Okos kutya. Honey-val el-el igazítják egymást. Mindegyik megtanul kiállni magáért. Majd csak összeszoknak és játszani kezdenek. A helyedre parancsot gyakoroltuk, 2 kutyával egyszerre. Alinak bedobáltam a helyére a jutalomfalatokat, ő meg bement érte. Az emberektől nem fél, jól kijön egyelőre mindenkivel, Honeyt kivéve. De a teraszon elvannak, külön fotelban heverésznek. Honey közben fut egyet-egyet, Ali meg csak pihenget.

Reggel Honeynek kitettem az ételt, és hogy Alival ne legyen konfliktus, őt meg behívtam a konyhába enni. Mikor végzett, felszaladt az emeletre. Később utána mentem, mert nem tudott lejönni. Odakakilt, és nagyon meg volt rémülve. Megnyugtattam, mondtam hogy semmi baj, Ali jó kutya. Remélem ezzel nem a bent kakilást erősítettem meg, de egyelőre előbbre való hogy ne féljen tőlem. Úgy tűnik Ali teljesen szobakutya volt, és az hogy most az éjszakát a kerti teraszon töltötte, azt tekinti az otthonnak, és a házat kevésbe. De azért tudta hogy nem jót csinált, csak épp senki nem vitte el sétálni, hogy a dolgát elvégezze. Persze utána sétáltunk egyet, de a napi két séta hét közben nehézkes lesz, így az udvari toalettre kell Alit szoktatni.

Délután Honey-val elmentünk a kutyaoviba. Mint mindig, most is szégyen szemre Honey úgy sietett, hogy csak úgy vonszolt maga után. A sulitól olyan lelkes, hogy meg van vadulva. De az órán remekül viselkedett. Én is megtanultam, hogy elsődlegesen a kutyára figyeljek, és csak másodsorban az oktató magyarázatára. Így meg tudom akadályozni hogy Honey néha hatalmasakat rántson rajtam. Honey egyre szebben sétál láb mellett, fordul, ül, fekszik ahogy kell. Már nem csak otthon tudja kiválóan a dolgokat. Sokára értünk haza. Mikor indultunk, Ali nyüszített, ő is jönni akart. Sajnos Honey mellett nem tudok még egy kutyára figyelni, bár Ali nagyon könnyen kezelhető. 

Mire hazaértünk, Ali kibújt a két kertrészt elválasztó kapun és a nyitott első kertben várt minket. Nem lógott meg szerencsére. Kis szabadulóművész. Igaz a kerítés és a kapuk kicsit nagyobb méretű kutyákra vannak méretezve.

Honey mikor hazaértünk fáradt és nyűgös volt. Ahogy meglátta Alit ugatta, kergette, rárontott és leteperte. Én cibáltam le róla. De egy karcolás sincs a kiskutyán szerencsére. Remélem a jövőben Ali kicsit respektálja majd Honeyt és nem morog rá.

Mivel Honey 2x eszik, Alinak is kétszer adok, nehogy hátrányos helyzetűnek érezze magát. Nem tudom mennyit kell adni egy ilyen kicsi kutyának, így több részletben kapott. Ma este, annak ellenére hogy reggel is evett rendesen, jócskán bevacsorázott. Először evett egy kis adag rizses húst amit pár másodperc alatt eltüntetett. Aztán adtam neki egy adag tápot, az is csak egy pillanatig tartott. Azt hittem nem kéri, hogy olyan gyorsan eljött a tányértól. Utána kapott pár falat csirkét, azt is befalta. Mivel mindent egy pillanat alatt eltüntetett, kapott egy nagyobb darab csirkehátat. Azzal aztán elvolt egy darabig. Szegénynek gondolom rendesen tele van a poci. Legalább felhagy az étel védelmezésével, ha néhányszor túlságosan telepakolja a hasát. Az elején Honey is megevett mindent amit kapott, aztán később már otthagyta a felesleget. Evés után sétáltunk egyet. Elvégezte a dolgát. Holnap reggel az udvaron fogunk sétálni pórázzal, hogy tudja: oda is lehet kakilni. Nem kell megvárni, míg valaki elviszi sétálni.


2014. május 5., hétfő

Honey ma is kaput nyitott

Délelőtt elmentünk otthonról, és az első kert kocsibehajtó kapuját nyitva hagytuk. Honey a hátsó kertben volt. A két kertrész közötti kapukat még én is alig tudom kinyitni. Mire hazajöttem, Honey a nyitott első kertben volt. A kis kapun lévő szoros riglit kinyitotta, átment az első kertbe, de vissza már nem tudott menni, mert nem jött rá hogy a kaput ellenkező irányba kell húzni, hogy átférjen. Így gyakorlatilag szabadon volt, ki tudja meddig. Mikor hazaértem ült a lépcsőn, és az épp arra bringázó fiút ugatta. Remélem nem ijesztgette a szomszédokat míg távol voltunk. Ha fogom a pórázt bőszen ugat mindenkit pár napja. Tiltok minden ugatást, akár kint, akár bent. Jó kutya csak akkor ugat, ha fontos mondanivalója van. :D  Régen a parasztemberek azonnal kimentek ha ugatott a kutya. De ha nem láttak semmi okot az ugatásra, jól  megverték szegény állatot. Így aztán meggondolta hogy jelezzen-e. Én ugyan nem verem meg, de nem akarom hogy felverje a falut.

6 felé értem haza, Honey azonnal bejött. Aztán miután játszottunk egyet, leült a konyhában. Néztem hogy mit akar ott? Talán a vacsorája szagát érzi? Odaadtam neki a kacsa farhátát. Szépen megette.

1 óra múlva kimentük játszani. Szépen ült, feküdt, helyére ment, lábhoz jött, szaladt mellettem. Sétáltunk is egyet az utcán pórázzal. Egész ügyes volt, alig húzott. Figyelt engem, szépen jött mellettem. Egyedül a két szomszéd kutya jelentett akadályt. Ahogy őket meglátja, azonnal rohanni kezd feléjük, és elvontat. Ilyenkor megállok, és lábhoz hívom. Szépen odajön, megkapja a falatot, majd újra rohanni kezd. Nagyon lassan tanulunk, de van amit egyáltalán nem megy.

A labda visszahozás ma nem ment. Amikor mondtam neki hogy kérem, vagy labda, vagy hozd ide, egyikre sem reagált. Próbálom mindig azt mondani hogy kérem, mikor odajön a játékával, hogy húzzam. Ilyenkor ha adok neki falatot, elengedi a játékot. Ekkor megdicsérem, majd eldobom. Újra hozza, újra mondom hogy kérem. Jó lenne tudni, hogy kell ilyent tanítani. 

2014. május 4., vasárnap

Szabadulóművész

Honey közlekedik: ha bemegyek a garázsba a nagy fém garázsajtót kinyitja, és utánam jön. Meglepődtem. Kimentem a hátsó kertbe ültetni. Honey bent nyüszített az udvarban. Büntetésben van, mert néhányszor nem jött vissza hívásra, mikor kirándulni voltunk. Ezért nem engedtem ki. De egy idő múlva látom hogy a szomszéd kutya bőszen ugat, Honey meg száguld felé köszönni nagy boldogan. :D Kijutott a beriglizett hatalmas vaskapun. Kitárta. A szobaajtó kilincsét is lenyomta már és kiment a szemem láttára. Most szerencsére csak oda ment a hátsó telken, ahova szabad, és hívásra szépen bejött. Úgy látszik tanult egy kicsit a bezárásból. Legközelebb kiengedem, amíg betartja a szabályokat.

Ma tanítottam neki hogy hozzon ide dolgokat. A játékát mindig odahozza ha van nálam jutalomfalat. Különben nem, csak ha húzósat akar játszani. Akkor viszont csak tartja és nem adja oda. De a szavakat "hozd ide" nem értheti, mert hiába mutatok másra hogy "hozd ide", nem hozza. Ma a saját tányérjának a mozgatását gyakoroltuk. Sajnos fogalmam sincs hogy kell egy kutyát megtanítani arra, hogy hozza ide a tányérját. De próbálkoztam. Ahányszor hozzányúlt a tányérhoz, mindig kapott valami rágcsálni valót.

Reggel bent volt egy keveset. Kipakolta a játékait, húzóst játszott velem, majd ugrált egyet András ágyán. Aztán leült a lépcsőre, és miután kicsit rágcsálta Laci telefonját, várta hogy kiengedjük. :D Már alig van itt bent. Jobban szeret kint lenni. De ha lent vagyok a konyhában és teszek-veszek, sokszor bejön és leül. Nézi mit csinálok. Közben elrágcsál egy-egy papucsot. :D

Tegnap már nagyon nehezen tettem be Honeyt a kocsiba. Jó 30 kg lehet. Meg kellene tanítani beugrani. De sajnos esze ágában sincs. Hiába pakolom bele a jutalomfalatokat a kocsiban, nem akar bemenni érte. Csak addig eszi, míg nem kell a kocsiba másznia érte. Kellene egy könyv, amiben benne van, hogy kell ilyeneket megtanítani.  

2014. május 3., szombat

Már könnyebb volt az ovi

Ma minden izom és ínhúzódás nélkül megúsztam az ovit. Össze is kaphatom magam, mert a vékony kis 20 év körüli oktatólány úgy vitte Honeyt a feladatok közben mint az álom. Úgy látszik csak velem olyan bátor a kis csirkefogó, hogy folyton meg akar lógni a feladatok elől.

Séta láb mellett: kutyaoviban feszült vagyok, és sokkal gyorsabban is kell csinálni a feladatot mint itthon. Ezért míg itthon póráz nélkül is tökéletesen megy a láb mellett séta, hátra-jobbra-balra fordulás, az oviban elég bénák voltunk. Honey sokszor akart játszani menni a feladatok végrehajtása helyett. Én meg elég gyengén irányítottam. Közben sok várakozási idő is volt, míg az oktató magyarázott. Honey egy darabig próbált szabadulni, aztán belátta hogy nem lehet, és feladta. Azért még néhányszor megpróbált menekülni, de figyeltem rá és nem hagytam. Igazi személyiségváltozást eredményez ez a kiképzés. Nem a kutyának, nekem. :D

Amíg itthon lassan, türelmesen megvárom míg lábhoz áll, leül, fekszik, addig ott azonnal kell mindent csinálni. Mindketten lassúak vagyunk. Itthon Honey néhányszor azonnal láb mellé áll ahogy szólok, van hogy több idő kell neki. Végiggondolja hogy mit is kértem. Főleg a leülés előtt szokott elmélázni. :D Itthon ahogy látom hogy fárad, rögtön abbahagyom a játékot, ott végig kell csinálni az egy órát. El lehet fáradni.

Javítani kell: elindulás a lábhoz paranccsal és azonnali indulással. Sem pórázhúzás sem más szó nem használható. Forduláskor a pórázt a hátunk mögött kell egyik kézből a másikba áttenni. Ha a kutya meg akar előzni pórázrántás és "nem", ha elém kerül a bal lábammal kell kilépni elé. /Szegénynek ma rá is léptem a lábára egyszer./
Nagyon jó volt hogy Honey kevesebbet kapott reggelire, mert motiválta egy darabig a jutalomfalat. Aztán jól lakott és már nem érdekelte. Oktató szerint túl nagyok a falatok. Legközelebb apróbbra kell vágni.

Honey megijedt a fiatal oktatólány kezétől, majd a férfi oktató keze felé kapott mikor meg akarta simogatni. Elég gyenge idegrendszerű kutyus. Segít rajta a sok társaságba járás. Láttam ma, hogy mekkora a különbség egy jó idegrendszerű, nyugodt kutya, és Honey között. Azt hiszem Honey igazi vadállat lenne egy olyan családban, ahol nem törődnének vele. De igazán jó helye egy olyan ember mellett lenne, aki olyan profi, mint az oktató a suliban.

2014. május 1., csütörtök

Csökken az étvágya

Ma 5 virslit vittem ki jutalomfalatnak. Honey szépen sétált, figyelt, ügyes volt. De a vacsorához hiába hívtam. 1-2 óra múlva újra megpróbáltam. El volt nagyon foglalva az üres utca ugatásával. Megint nem kérte a vacsit. Betettem a hűtőbe, jó lesz reggel. Ez az első eset, hogy Honey csak egyszer eszik. Persze kivéve a jutalomfalatokat.

Kezd megjönni a hangja. Többet ugat. Örültem volna ha nem teszi, de ha kérésre abbahagyja, azzal is be fogom érni.

Esti játék jó volt, Honey boldogan húzogatta a kuglit, a kismaciját, a széttépett gumilabdáját. Ha eldobtam, boldogan hozta vissza, de nem adta oda, csak tartotta, hogy húzzam.

Kutyaoviban Honeyt "kézfélősnek" nevezték. Fél az emberek kezétől. Továbbá az emberektől is megijed időnként, és ilyenkor harapni próbál. Generációkon keresztül vert kutyák ilyenek. Én nem verem Honeyt, nem tudom mért fél az emberektől. Igazából az utcán sétálva mindig is boldogan ment oda mindenkihez szaglászni, simogatást kunyizni. Most hogy nagyobb, már óvatosabban engedem oda, nehogy megijedjenek tőle. Lehet hogy ez feszültséget kelt benne. Sajnos a nagyméretű kutyáknak ez is egy hátránya a kicsikhez képest. A harapás pedig nála sosem volt még komoly, megfogja az ember kezét, kicsit szorítja is. Ha ilyenkor valaki megijed és elrántja, még vérezhet is, de Honey nem harapott rá igazán még senkire. Mikor az oktatóra rámorgott, az oktató kutyája rendesen megugatta Honeyt. .D Édes volt ahogy védte a gazdáját. Honey megijedt az oktatótól, az oroszlánok üvöltésétől. Úgy általában is kicsit ijedős. De hát még nincs 6 hónapos. Előző kutyánk, Brigi ha félt, mögém bújt. Onnan már nagyon bátor szokott lenni. :D Honey nem bújik el, inkább fut egy kört. :D

A másik hogy nem hozzám fut védelemért, oktató szerint nem kötődik hozzám eléggé. Ez érdekes, mert kicsi korában csak velem érezte jól magát, ha elmentem, sírt utánam. Az irányítás hiánya lehet talán a gond, hogy nem vagyok elég szigorú vele. Pedig a következetesség megvan, a szabályokat kitaláltam mielőtt elhoztuk a kutyát, tartom magam hozzá, és ő is nagyon ügyesen betartja őket. Persze hogy mostanság elszemtelenedett, én is kevesebbet engedek meg neki. Ma például kint gazoltam, Honey meg az udvarban nyüszögött, hogy őt is engedjem ki. De nem engedtem, mert mostanában többször is lelépett. Majd ha tanul egy kis fegyelmet, és szépen jön ha hívom, kiengedem.