Csodás ez a kis állat. Tele van szeretettel. Nagyon szépen tanul. Egyre ügyesebben vár mikor játék közben kérem. A lábhoz parancsot is egyre ügyesebben teljesíti.

Ma ismét állatorvosnál voltunk. Megkapta a 2. adag kártevőirtó cseppet a bőrére. Most már az állatorvos ajtaja előtt néhány lépésre döntött úgy, hogy beljebb nem kíván menni. Aztán mégis szépen bejött. Az állatorvos megdicsérte, hogy szépen gyógyul és szépen nő. Jókora kis plüssmaci lett.

Autóval utazáshoz a hátsó ülés mögötti csomagtérben alakítottam ki helyet neki. Levettem a tetejét, és beletettem a saját plédjét. Jutalomfalatot adtam Honeynak, ahogy betettem a kocsiba. Mégis végig sírta az utat. Nem értem ezt a tiltakozást az autózás ellen. Pedig hétfőn eljöhetne velem Veszprémbe, meglátogathatná Dédit meg az óriás snaucert. De most legalább nem mászkált az ülések között, mint mikor az ülésre tettem.

Holnap kutyasuli. Nem egy nagy dobás, csak nézegetjük a nagyobb kutyusokat míg tanulnak. De nem zavarhatjuk őket persze. Kevéske idejük van játszani. Honey meg egyedül van kicsi, akinek a szocializációt kell gyakorolni. Vagyis játszani, ismerkedni. Csak épp nem ér rá a többi kutyus.