Macika ma nem evett, míg meg nem simogattam. Vicces volt. Nagyon nagy már. Egy kis óriás bébi. Meglepően gyorsan nő.
András szerint mikor elmentem hosszan sírt a kerítésnél, majd magába zuhanva bebújt az ágy alá.  Nem játszott Andrással. Etetésnél András adott neki, majd mikor közel ment, megmorogta. Erről le kell szoktatni gyorsan.

Nem tudtam megállni, hogy ne játsszak vele törölköző húzós játékot. Most megint kicsit vérmesebb lett. Látszik hogy nem tesz jót, de annyira szereti.

Ma megint fürödtünk. Csak egy ujjnyi vízbe állítottam bele a kádban, és szivaccsal lemostam róla a koszt. A jeget hamuval szórtam fel az udvaron, és Honey rendesen megmártózott benne. Kicsit szürkébe ment át a színe.  Mindig érdeklődik, mikor engedem a vizet a kádba, még a kád szélére is feláll, a markomból iszik is belőle. De mikor fel akartam emelni, a kanapéig iszkolt. :D Rájött, hogy most ő fürdik. Vicces volt. Meg kell tanítani, hogy ne próbáljon kimászni a kádból, mert lassan erősebb lesz nálam.

Ma először fordult elő, hogy mikor ettem, idejött kérni. András szoktatta rá, hogy evés közben neki is adott. Rossz szokás, mert kéregetésre ösztönzi a kutyát. Utána Lacinál is próbálkozott ételt kérni.
 Pedig nem volt éhes, mert a tányérjában most is ott van a számára főzött finom sertésragu. Olvastam hogy kell a vitamin, zöldség, gyümölcs a kutyának. Így most répát tettem az ételébe, kukorica pelyhet és joghurtot.