2014. február 19., szerda

Honey elhanyagolt

A kis plüssmacim úgy néz ki, mint egy kóbor kutya. A szőrméje kicsit elhanyagolt. A betegségem miatt alig tudtam felkelni hozzá. Ráférne egy fürdés. Ma mikor fürödtem, majdnem beugrott mellém. Ő is szívesen fürödne már. Az udvaron minden pocsolya, minden vízfelület vonzó a számára. Belemászik, belepancsol, iszik belőle.

A napi 3x-i étkezés kevésnek bizonyult, mert egyik nap kihányta a vacsit. Túl sok volt. Így visszavettem 4-re az etetést, kisebb adagokkal. A napi tanulás-játék megvolt azért minden nap.

De a lakásban Honey viháncolásához nem volt erőm. A cuccomat lerángatja az ágyról, a fürdőszobából a holmit behordja a szobába, ellopja a zsepiket, én meg folyton futhatok utána. Így inkább kint hagytam az udvaron. Csak míg fent voltam, akkor jött be.

Az udvaron szép kis helyet készítettem számára a teraszon, házikóval, játékokkal és 2 fotellal. Szeret is bennük feküdni, a kutyaházba ritkán megy be. Persze mert az eső egy cseppet sem zavarja, akkor szaladgál kint boldogan. A terasz ugyan fedett, de a kutyaház csak szárazabb, szélvédettebb. Mivel ismét nyest jár a kocsink körül, Honey éjjelre nem csak a hátsón, hanem az egész első kertet is bejárhatja. Remélem él is a lehetőséggel.

A tanultakat egyre jobban tudjuk alkalmazni is. Egy dolog hogy játszáskor, jutalomfalatért odajön, leül, vár, keres, lábhoz jön, és más ha éles helyzetben, jutalom nélkül is megcsinálja egy kölyök kutya. Ma mikor öltöztem, és Honey úgy döntött, hogy "segít" felhúzni a zoknim az éles kis fogaival, rászóltam hogy "ül". Leült. Mondtam hogy "marad", és ott maradt. Büszke vagyok rá.

Ma sétáltunk kicsit pórázon. Megnéztük a szomszéd kutyákat is. Hát nem megy olyan jól a séta, mint először a kutyaiskolában, de jobban megy mint múltkor. Nehéz megtanulnia, hogy ne fusson boldogan minden szag, minden levél és autó után és ne vontasson engem magával. Többnyire ő sétáltat engem, nem fordítva. De azért fejlődik, okosodik.

Egy jó hete itt volt Benike. Honey boldogan szaladt hozzá. Benike meg rémülten szaladt fel az emeletre. Honey megörült. Itt a Beni és még fogócskázni is akar? Hurrá! Sáros lábbal szaladt Beni után az emeletre. Beni felugrott az ágyra és sírt. Honey is felugrott a sáros praclijaival a szép tiszta ágyamra, és döbbenten nézte Benit. Erre értem fel. Szegény kutya azon a hét végén ki lett zárva a lakásból. Beni nagyon fél tőle. Pedig szegény jószág nem bántotta soha. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése