Többet játszunk

Régebben a kutyasuliban letiltották a húzós játékokat. Egy kutyás könyvben utánaolvastam és leírták hogyan szabad. Kutya is én is húzom, nem nagyon hogy a foga ne sérüljön, és mindig a "kiskutya győzelmével érjen véget a játék"! Így igazán jó játszani. Néha elengedem a játékot, és panaszkodom hogy Honey elvette! Visszajön, és a kezembe adja a játék végét, hogy folytassuk. Nagyon aranyos.

Pedig kamaszodik, és önállósítja magát. Már folyamatosan fáj a vállam a húzástól, így ma eldobtam a pórázt. Szépen otthagyott az utcán. Elindultam ellenkező irányban. Pár perc múlva utánam jött. Megfogtam a pórázt, majd mikor húzott, megint eldobtam. Értelmetlen dolog, de nagyon untam a folyamatos húzást. Ekkor át ment a másik oldalon lévő nyitott telekre. Közben jött egy autó. Utána kellett mennem megfogni, nehogy a kocsi elé ugorjon. Eddig ilyen eszébe sem jutott volna, de ma már követte a tekintetével a kocsikat, és próbálta kergetni őket. Ezt gyorsan le kell állítani.

Nem vagyok szigorú típus, jó lenne tudni hogy kell "megnevelni" egy önállósodó kutyust. A hét végén a szomszédból is alig tudtam visszahozni, így most kicsit félek elengedni. Behívást gyakorolni nagyon könnyű a kertben, de elég kockázatos a szabadban. Csak attól függ hogy visszajön-e, hogy mennyire érdekes dolgot látott.