Délután mikor hazaértem, Honey tányérjában még volt a reggelire kapott húslevesből. Úgy látszik túl sokat adok enni. Kicsit visszaveszek az adagokból. Ettől függetlenül nem kövérek.
Ma Honey is jött simogatásért mikor hazaértem. Amíg kertészkedtem kísérgettek. Aztán mentünk futni. A pulik bánatára már nem sokat futnak, inkább egerésznek a mezőn. A pulik szomorúan néznek át a kerítésen és ugatással biztatják futásra az enyémeket. De a sok rágcsáló által ásott lyuk vonzóbb számukra mint a rohangálás. A kutyáim akkorára tágítják a járatokat, hogy a fejük eltűnik a lyukakban.
Változatlanul nehéz beterelni őket a hátsó telekről. A szófogadás nem az erősségük. Lord bejött elsőnek. Meg is kapta az összes jutalomfalatot. Aztán kimentem és becsalogattam a gödröt ásó Asit és Honeyt is. Azért jobb hogy nem a kertemben ássák ezeket a nagy árkokat.
Miután bejöttek, Honey-val egy jót játszottunk a hosszú kolbász forma játékkal. Asi is besegített a rángatásában. A végén eltettem a játékot. Holnap előveszem és azzal próbálom meg rábírni őket hogy jöjjenek be. Remélem ha megszokják hogy valami jó következik a bejövés után, akkor szívesebben jönnek. A jutalomfalat meg a vacsora úgy látszik nem annyira vonzó a számukra mint a rét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése