2015. április 11., szombat

Egy tökélets nap

Pénteken reggel Asival és Honey-val elmentem Ajkára. Egy vizslatúra résztvevőinek főztünk bográcsban a Bakonyi Állat és Természetvédő Egyesület tagjaival, egy kis adományért az elárvult állatoknak. Bementünk az erdő mélyére egy szép területre, ahol volt fedett rész is asztalokkal és padokkal, mellettünk meg egy tiszta vizű forrás. A kutyáink boldogan szaladgáltak míg mi dolgoztunk. Asi és Honey nagyon jók voltak.

Utána elmentem Stelláért Úrkútra. Az asszony pont Stella kennelét takarította. Beszélgetni kezdtünk és elmondta hogy ők mennyire szeretik Stellát. Az unokája még sírt is mikor megtudta hogy elviszem a kutyát. Elmondta hogy Stella reggelenként végig járja a falut a férjével, míg az újságot kihordják. Vasárnap pedig mikor nincs újság, ő viszi ki Stellát reggelente. A kutya velük van a házban, de most azért hozták ki a kertbe, mert nagyon vedlik. A kennelt rendbe teszik, hogy Stella ne tudjon kimászni és akkor nem kell megkötni. Mondjuk én is tudom hogy Stella olyan mint egy macska, a legmagasabb kerítésen is át tud mászni. Mi ezért hívtuk Houdininek. Azt hiszem hiába takarítanak el mindent a kerítés mellől, Stella akkor is át fog mászni rajta. Végül is teljesen megnyugodtam. A kutya szereti őket, ők is szeretik Stellát. Nem hoztam el tőlük. Az asszony azt mondta hogy nyugodtan menjek bármikor ellenőrizni, nem fog a kutya pórázon lenni. Azért ha legközelebb elmegyek viszek egy 10 méteres pórázt, amivel ki tudják tenni a kutyát a kertbe vagy a kennelbe néhány órára úgy hogy Stella ne tudjon lelépni. Ha már muszáj megkötni, legalább ne a saját rövidke pórázával kössék meg. Nagyon örülök hogy rendeződött ennek a szegény, ragaszkodó kutyusnak a sorsa. El fogok menni még párszor meglátogatni.

Este a szomszéd pulik már háromnegyed 7 körül elkezdtek ugatni. Várták a kutyáim az esti versenyfutásra. Kimentünk, boldogan szaladgáltak. Közben beszélgettem a szomszéddal. Még tavasszal bekerítik az egész telküket. Az nagyon jó lesz, örülök neki. Akkor mi is be tudjuk keríteni a mi hátsó telkünk és a kutyák sokkal nagyobb helyen szaladgálhatnak egész nap.

A futás alatt Honey leült a telek felső végén és onnan tartott szemmel minket. A végén pedig nem akart bejönni. A többiek már a vacsorát is megették, ő még mindig kint bóklászott. A végén a századik hívásra hajlandó volt bejönni. Nem kapott vacsorát.

Az esti jutalomfalat osztásnál neki is adtam volna egy frissen kisült pogácsát. Nagyon szereti. Nem fogadta el. Duzzogott a vacsora miatt. Vicces a kisasszony. Megérdemelte a büntetést. Lehet hogy ma sem fogom kiengedni futni, mert ha nem megbízható, maradjon a kertben. Valamelyik kutya egy kicsit megtépte az oldalát. Honey annyira falkavezér akar lenni, hogy túlzásba viszi a basáskodást a többiek felett. A hatalmas Lord egy ideje például nem mer feljönni a teraszra, csak ha én is ott vagyok. Pedig sokkal nagyobb Honey-nál, mégis Honey terrorizálja. Szerencsére csak őt, aki esélyes lenne a bandavezér szerepre. A többieket békén hagyja. Remélem Lord tépte meg. Bíztam benne hogy kicsit visszavesz ezután Honey, de csak még keményebb lett. Lord már enni sem mer feljönni, ma én vittem le a reggelijét. El fogom különíteni Honeyt ha ilyen agresszív. Lord meg egy hatalmas félős nyuszi. Sokkal nagyobb Honey-nál, nem kéne hagynia magát.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése