Ébresztő!

/Kis írásom a facebookon./
 Reggelente Honey, a 9 hónapos kuvaszom ellenőrzi a teraszajtót. Nagy lendülettel nekiugrik, és ha nincs lezárva, kitárul. Ekkor berohan a banda. Honeyt követi Lord, a 10 éves kuvaszfiú, akit pár hónapja fogadtunk örökbe, és az 5 éves tacsi-vizsla mix, Vaszil. Felrobognak az emeletre. A szobám ajtaja nem jelent kihívást Honeynek. Minden ajtót kinyit, ami nincs kulcsra zárva. Berontanak a szobámba. Honey nagy lendülettel ugrik az ágyamra. Feljajdulok: Honey, nyomod a lábam! Nem csoda, Honey majdnem fél mázsa.  Vigasztalásul képen nyal, pont szájon. Köpködök, nem szeretem a nyálcserét még emberekkel sem, nem hogy állatokkal. Lord sem tétlenkedik. Az orrát a párnám alá dugja, és emelgeti a párnám, persze a fejemmel együtt. Tudatja hogy simogatásra van szüksége, de AZONNAL! Lord simogatásfüggő. Egyébként nagyon félénk, nagy fehér nyuszi. Vaszil csak a kanapén elnyúlva várja hogy a kuvaszok tegyék a dolgukat. Amikor sikerül feltápászkodnom, és megfelelő ideig simogatnom Lordot, levánszorgok, és kiporciózom a reggelit. Persze a banda egy percre sem hagy magamra. Kiteszem a teraszra az ételt, majd visszafelé gyorsan lezárom az teraszajtót. Visszavánszorgok az ágyba, reménykedve még néhány percig békén hagynak.