2014. szeptember 26., péntek

Asi marad?

A fiam mondogatja mióta itt van Asi, hogy ő mindig is ilyen kutyát szeretett volna. Ma a férjem is mondta, hogy jó lenne ha maradna. Jól eljátszik Honey-val, Lord meg öreg már, nem lesz velünk sokáig. Persze imádni való Asi, de ha marad, vége az állatvédő "karrieremnek". Asinak jó gazdija lenne most, holnap jönnének érte. Bár ő azért vinné el, hogy az otthoni corsója ne unatkozzon. Az udvaron nyüszít a corsója a gazdi után. Azt még nem tudja szegény gazdi, hogy ha elviszi Asit, akkor ezen túl 2 corsó fog nyüszíteni utána, mert a corsónál nem pótolja a kutyatársaság a gazdit. A corsók nagyon emberközpontúak, sokat igénylik az gazdi társaságát. Éjjel Andrással aludt, el sem megy András mellől ha itthon van. Ha velem van Asi, akkor ragaszkodik hozzá hogy az én fotelomba üljön velem együtt, mert annyira igényli a társaságot. Most kitessékeltem a mellettem lévő kanapéra, nagy nyüszítéssel fogadta. Igazi nyafigép.

A kis Mici tüneményes. Este többször is ki kellett tessékelni az ágyamból. Erre éjjel arra ébredek, hogy van egy plusz párnám. Csak kicsit szőrös és meleg. Nem volt szívem kitenni a csirkefogót. Ma már simán megvolt a nagy kutyákkal. Lord ugyan próbálja néha zaklatni, de olyankor jól leteremtjük Lordot. A többiek békén hagyják. Sőt ma szóltam Honeynak hogy vigyázzon rá kint az udvaron. Micike igazi kutyaként viselkedik. Boldogan szaglászik az udvaron, ráugat, rámorog a többiekre ha megijed. Délután boldogan szaladt a telken a többiekkel. Ásott, visszajött ha hívtam. Jó étvággyal evett. Jó sokat volt kint, mert jó idő volt. Követ engem mindenhova.

Este próbáltam megtanítani Asinak az "ül" parancsot. Nem sikerült. Még majd próbálgatom-már ha holnap nem viszik el. Azt játszottuk, hogy futok a kutyákkal, megállok, és elkiáltom magam hogy lábhoz! Aki ott van szabályosan a bal lábamnál, az elveheti a kezemből a jutalomfalatot. Honey olyan rafinált volt, hogy szinte minden falat az övé lett. Szigorúan a bal lábam mellett futott, és nem előzött meg, hogy megkaparinthassa a falatot minden alkalommal mikor megállok. Nagyon okos ez a kutya.
A keresd parancsnál mikor Lord nevét mondtam, ő csak bámult ki a fejéből, és Asi meg Micike kereste meg helyette a jutalomfalatokat. Pedig Lord tudja mit jelent a keresd, csak lusta volt. Honey nem nyúlt a falathoz, mert tudja hogy ilyenkor csak az kereshet, akinek a nevét mondom. Asit le kellett fogni, hogy ne vegye el a többiek elől mindegyik keresd paranccsal eldobott falatot.

Délutáni kimentünk a telekre futni. Megint Honey után kellett mennem, mert nem jött be. Holnap már csak pórázzal mehet ki, amíg meg nem tanulja, hogy ha hívom, nem ő dönti el, hogy visszajöjjön-e vagy sem. Asi is egyre nehezebben hallja meg ha hívom, ahogy megszokik nálunk, kezd csibészkedni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése