2014. szeptember 15., hétfő

Honey csibészkedik

Délután kimentünk a telekre, Honey pórázon. Pár perc múlva már fel is tekerte az egyik gyümölcsfára a pórázát úgy, hogy mozdulni sem tudott. Megsajnáltam, elengedtem. Ahogy gazolgatok, gondolkodtam hogy milyen butaság volt, majd kergethetem ha be kell jönni. Próbaképp egyszer hívtam. Csoda történt, odajött. Nagyon megdicsértem.

Lordért aggódik Laci napok óta, mert keveset eszik. Este hashajtót is kapott. Ma mikor Laci látta, hogy milyen gyorsan szalad Lord a szomszéd kerítése mellett, a szomszéd pulijával, megnyugodott. Amelyik kutya így fut, az nem beteg.

Kivittem a szemetet, nyitva volt a kapu. Lord velem jött. Elszaladt a legközelebbi kutyás szomszédig, és jól megmondta a magáét szegény kutyáknak. Jól nevelt vadászkutyák, nagyon okosak. De azért ők is boldogan ugatnak vissza Lordnak. Honey már rég nem csinál ilyent. Lord is tudja hogy nem szabad, kis ugatás után visszaszaladt hozzám.

Honey persze nem jött be a telekről. Nem futottam utána, nyitva hagytam neki a kaput. Játszottunk Lorddal, megkapta a vacsorát. Hát nagyon keveset evett. Elindultam hogy Honeyt is bezavarom, erre bejött magától. Leszidtam. Ártatlan képpel nézett rám, mint minden alkalommal mikor csibészkedik. Legközelebb marad pórázon, amíg rá nem jön, hogy én fogom eldönteni mikor kell bejönnie.

Honey "ártatlan vagyok" ábrázata


Honey mosoly. András ölében boldog.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése